|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
2002 Október - 2003 Október: A Rózsafűzér éve
A világ katolikusai minden év két hónapját különös módon is Szuz Máriának ajándékozzák: májust (amikor igy énekelünk: „Néked ajánljuk, Szuz Anyánk, a legszebb hónap alkonyát”), - ekkor elsosorban a májusi litániákkal dicsérik a Megváltó édesanyját, és október hónapját: ebben a hónapban a szentolvasót imádkozzuk surubben, odaadóbban.
Mi magyarok októberben két Mária ünnepet ülünk két egymást követo napon: mig október 7-én az egész világ katolikusaival együtt emlékezünk meg Máriáról, mint a Rózsafüzér Királynojérol, addig október 8. sajátosan magyar ünnep: a Magyarok Nagyasszonya napja. A két ünnepnek ezt a közelségét vagy majdnem egybeesését jelképesnek is tekinthetjük, hisz azóta, hogy Szent István király, országa egy tragikus órájában, Magyarország koronáját és nemzetét Jézus anyja gondjaira bizta, a magyarok mindig egész bensoséges kapcsolatban állnak Máriával, édesanyjuknak, pátrónájuknak tekintik ot, aki minden bajukban gondjukat viseli. Gondoljunk csak Hunyadi János és Kapisztrán Szent János vitézeire, akik csatáikban meg Nándorfehérvár ostroma idején kardot markoló kezük köré fonták a szentolvasót: tudták, hogy ebben az élet-halál harcban nemcsak hazájukat, hanem az egész keresztény Európát védik.
Az sem véletlen, hanem inkább a történelmi események furcsa (gondviselés-szeru) összefüggéseinek egyike, hogy az 1956-os magyar forradalom épp a nándorfehérvári hos és szent apostol, Kapisztrán Szent János halálának 500. évfordulóján tört ki: mennyei utalásnak vélhetjük ezt az egybeesést arra, hogy amint Nándorfehérvár falainál a keresztény nyugat léte volt a tét, úgy Budapest utcáin is a gyári munkások, az egyetemisták, a pesti srácok nyugat békéjéért ontották vérüket, igy állitották meg a Kilián laktanyánál és a Corvin mozinál a világuralomra töro szovjet imperializmust.
A keresztény ember tudja, hogy küzdelem az élet, és nem is retten vissza a kemény harctól, de annak is tudatában van, hogy, bár küzdeni kötelesség, és ez alól senki sem mentheti fel, de a gyozelem végso fokon nem a fegyverektol és a harcban kifejtett ügyességtol, bátorságtól függ, hanem Isten segito erejétol. A zsoltárossal együtt imádkozzuk: „Ezeknek harci szekerek, azoknak hadi mének, nekünk az Úristen neve ad erosséget: azok lerogynak, földre buknak, mi büszke fovel, egyenesen állunk.” (Zsolt 20,8-9) Hogy a világ még fennáll, hogy a sok rossz ellenére idonként azért a jó gyozedelmeskedik, hogy a bennünket körülvevo sok tragédia ellenére azért még vannak szép, napsütéses napjaink, az mind az ima erejének bizonyitéka. Erre a hitre, a küzdelem elfogadása és az ima hathatós erejébe vetett hitre utal a kard markolatára font rózsafuzér.
A kánai mennyegzon történt Jézus elso csodája, amikoris a vizet borrá változtatta. De ne felejtsük el, hogy Jézus ezt a csodáját a mellette ülo édesanyja kérésére vitte végbe. Mária mondta neki: „Nincs boruk,” majd Jézus kissé visszautasitónak hangzó szavai után Mária szinte makacsul parancsolta a szolgáknak: „Tegyétek, amit mond,” – és azért merte ezt mondani, mert tudta, hogy Fia az o kérésének nem tud ellenállni. Ez a szabály ma is áll: a leghatásosabb ima, amivel ügyeinket Isten elé vihetjük az, ha Máriát kérjük, hogy járjon közbe értünk mert az o szavára Jézus még lehetetlennek látszó kéréseinket is teljesiti.
És ez a szabály a rózsafuzér erejének a titka: ez a szép, nyugodt imaforma, melyben a Miatyánkok és Üdvözlégyek egymást követo sora úgy visszhangzik a lelkünkben, mint a csendben csörgedezo patak csobogása, - ez az ima lelkeket ment, életeken változtat meg, szenvedo embereket gyógyit. Ha imánkkal Máriához fordulunk, ha Máriával együtt imádkozunk, kéréseink biztosan meghallgatásra találnak. Ezért biztat bennünket Mária az o megjelenései során Lourdes-ban is, Fatimában is, hogy imádkozzuk buzgón, surun a szentolvasót.
Legtöbbünk ismeri a rózsafuzér imádkozásának a módját. Az imát megnyitó Hiszekegy-et egy Miatyánk, majd három Üdvözlégy követi, melyet a hit, a remény, és a szeretet bennünk való növekedéséért ajánlunk fel, s ezt a bevezeto részt a Dicsoség zárja le. Ezután jön az öt tized: mely egyenként egy Miatyánkból, tiz Üdvözlégy Máriából és a záró Dicsoség-bol áll. Mindegyik tized során Jézus és Mária életének egy-egy eseményérol, u.n. titkáról elmélkedünk. A titkoknak egészen napjainkig három sorozata volt: az örvendetes olvasó Jézus gyermekségének öt epizódjáról emlékezik meg, a fájdalmas olvasó Jézus szenvedésének öt lépését veszi sorra, mig a dicsoséges olvasó Jézus feltámadása és az azt követo gyozelmes események felé viszi gondolatainkat.
II. János Pál pápa, aki uralkodása során gyakorta meghökkentette merész
újitásaival a világot, még most, 82 éves korában sem szunik meg meglepetéseket
okozni a katolikus hiveknek. Ez év októberében apostoli levelet tett
közzé a rózsafuzér imádkozásáról, „Rosarium Virginis Mariae” kezdettel.
E körlevelében a pápa a 2002. októberétol 2003. októberéig terjedo
évet a rózsafuzér évének jelentette ki. Ezen túlmenoen a rózsafuzér
titkainak a közel 800 év óta érintetlen szerkezetét öt új titokkal
gazdagitotta. Ezek az új titkok, melyeknek „A világosság titkai” nevet
adta, a következok: 1. Jézus megkeresztelése, 2. A kánai mennyegzo,
3. A mennyek országának hirdetése, 4. Urunk szineváltozása, 5. Az
Oltáriszentség alapitása. Bár sose vált bennem tudatossá, az érzés
mindig megvolt bennem, hogy valami hézag, lyuk, hiány tátong a három
sorozatnyi „titkok”, „misztériumok” közepén: megemlékezünk Jézus gyermekségérol,
szenvedésérol és dicsoségérol, de egyetlen szó sem esik három esztendos
nyilvános muködésérol. Nos, ezt a hézatog tölti ki az új misztériumok
sora, melyek bizonyára épp olyan népszeruekké válnak, mint a hagyományos
másik három sorozat.
Imádkozzuk a rózsafuzért. Az összekulcsolt vagy rózsefuzért morzsolgató kéz sokkal többet tud elérni, mint az ökölbe szoritott kéz. A magyar nép mindig Mária népe, imádkozó nép volt: folytassuk ezt a szép, ezeréves hagyományt, a jövoben is, akár Magyarországon lakunk, akár külföldön élünk, hisz Mária közbenjárására, az Uristen segitségére ma jobban rászorulunk, mint bármikor máskor.
Rev. Julius Leloczky, O.Cist |
|
|
|
|
|
|
